Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Arisztotelész: Poétika (VÁZLATOS ÁTTEKINTÉS)

2011.11.12

A Poétika vázlatos összefoglalása, a teljesség igénye nélkül

I. Az eposzírás, a tragédiaköltészet, a komédiaírás, a dithürambosz-költészet, a fuvola és a lantjáték három tekintetben különbözik egymástól:

  • más eszközökkel,
  • más témát,
  • és más módon utánoznak.

II. A tragédiában a kortársaknál jobbakat, a komédiában hitványabbakat (rosszabbakat) utánoznak.

III. Eposzban a költő maga is szól, de másokat is megszólaltat,

  • lírában már csak maga szól,
  • drámában a szereplők (az utánzott személyek) cselekszenek és szólnak.

IV. A színészek számáról.
A színészek számát először Aiszkhülosz emelte egyről kettőre, csökkentve a kar szerepét, és ezzel párbeszédet állítva a középpontba;

Szophoklész vezette be a három színészt és a díszletezést.

A versmérték a tetrameter helyett az iambosz lett.

V. Az eposz és a tragédia komoly tetteket és/vagy embereket utánoz versmértékben. Ez a versmérték azonban nem egyezik meg.

A tragédia ideje egy nap.

VI. A tragédia komoly témájú, befejezett és adott terjedelmű cselekmény utánzása, megízesített nyelvezettel.

A cselekedeteknek két természettől adott oka van:
a jellem,
és a gondolkodásmód (ennek függvényében alakul sorsuk, győznek vagy buknak).

A tragédiának hat alkotóeleme van:

  • a történet,
  • a jellemek,
  • a nyelv,
  • a gondolkodásmód,
  • a díszletezés,
  • és a zene.

A legfontosabb a tettek összekapcsolása, mert a tragédia nem az emberek, hanem a tettek és az élet utánzása. A cselekmény a fontosabb, mert nélküle nem lenne tragédia. A további legfontosabb tényezők, amelyek által a tragédia a lélekre hat: a fordulatok és a felismerések.

Nincs jellem az olyan beszédekben, amelyekben nem világos, mire törekszik vagy mit hagy el a beszélő.

VII. Teljes az, aminek van kezdete, közepe és vége...

VIII. A történet, mivel cselekmény utánzása, egységes és teljes cselekményt utánoz, a cselekmény részeinek pedig úgy kell összekapcsolódniuk, hogy egyetlen rész áttétele vagy elvétele nyomán szétessék és összezavarodjék az egész - tehát minimalitásra is törekszik, minden fölöslegest, semmitmondót el kell hagyni

IX. A történetíró megtörtént eseményt mond el, egyedit.
A költő olyat mond el, ami megtörténhet, általánost.

X. Különbség van aközött, hogy az események egymásból vagy csupán egymás után következnek.

XI. Külön szól a fordulatról. - Oidipusz
A felismerés: a tudatlanságból a tudásba való átváltozás.

XII. A történetnek három része van:

  • a felismerés,
  • a fordulat,
  • és a szenvedés.

XIII. A hiba válik centrumává Arisztotelész gondolkodásának. A bonyolult szerkezetű tragédiában a jól felépített történet egyszerű, a változás szerencséből szerencsétlenségbe visz. Meg kell jegyezni, hogy nem hitványság, hanem szerencsétlenség miatt.

XIV. A baráti és rokoni viszonyon belüli szenvedés szánalmat kelt.

XV. A drámai jellem ábrázolásának tételei:

  • derék,
  • hőshöz illő,
  • a hagyományhoz való hűség,
  • következetes ábrázolás.

XVI. A felismerésnek/rádöbbenésnek a cselekményből kell következnie, meglepetésszerűen.

XVII. A költőnek a szereplők magatartásába bele kell helyezkednie…

XVIII. A tragédia két része:

  • a bonyodalom,
  • és a megoldás.

A karnak a színészek egyikének szerepét kell betöltenie.

XIX. A gondolkodásmód körébe tartozik mindaz, amit a beszéd által kell elvégezni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.