Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Csehov: Sirály

2011.12.17

Csehov: Sirály

Szereplők:

IRINA NYIKOLAJEVNA ARKAGYINA; KONSZTANTYIN GAVRI- LOVICS TREPLJOV; PJOTR NYIKOLAJEVICS SZORIN; NYINA MIHAJLOV- NA ZARECSNAJA; ILJA AFANASZJEVICS SAMRAJEV; POLINA ANDREJEVNA SAMRAJEVA; MÁSA; BORISZ ALEKSZEJEVICS TRIGORIN; JEVGENYIJ SZERGEJEVICS DORN; SZEMJON SZEMJONOVICS MEDVEGYENKO
I. FELVONÁS. Trepljov, a fiatal író modern szellemű színdarabot készül bemutatni nagybátyja, Szorin birtokán, a tó melletti holdfényes színpadon. A technikai trükköktől kísért monológot szerelmére, Nyina Zarecsnajára, a szomszéd földbirtokoscsalád szeretetéhes leányára bízta: A formabontó művel az ifjúság üzenne hadat a korszerűtlen életszemléletnek, a begyöpösödött művészetfölfogásnak. Az alkalmi előadás kis közönségének soraiban ugyanis ott ül Arkagyina, a híres színésznő, Trepljov anyja, aki nyaranta itt, testvérénél pihen. Vele van hódolója, Trigorin, a neves író is. A létegészet átfogni akaró “dekadens” szöveg azonban nem arat sikert; a szerző a pusmogás hallatán sértődötten berekeszti a produkciót. Aligha segít rajta a művelt, idősödő Dorn doktor tanácsa, miszerint csak folytassa, és “azt ábrázolja, ami fontos és örök”. A balul sikerült est után Nyina sietve hazamegy. A házon általános idegesség lesz úrrá.


II. FELVONÁS. A kánikulában buzgó semmittevéssel telik az idő. Trepljov jobb meggyőződése ellenére “aljasul” lelő egy sirályt, és azzal mutogatja az élettelen madarat, hogy: “Nemsokára ugyanígy megölöm magamat is.” Nyinát elbűvöli a kiégett, cinikus, de nem tehetségtelen és önkritikával is , rendelkező Trigorin fejtegetése életről és irodalomról. Arkagyina sejdíti ugyan, .hogy fiatal vetélytárssal kell számolnia, ám úgy dönt, egyelőre nem távoznak.


III. FELVONÁS. Konsztantyin kis híján beváltotta szavát: főbe akarta lőni magát. Anya és bekötött fejű fia emberként, mű- vészként, két nemzedék képviselőjeként csúnyán összekapnak: Arkagyina most már vinné magával, viszi is a fölkavart lelkű, Nyina iránti érdeklődését nem is titkoló Trigorint. A színésznő teátrális szerelmi vallomással igyekszik magához láncolni az ingatag férfit. Ám egy lopott pillanatban az író még moszkvai találkát tud megbeszélni Nyinával, aki szökésre szánta el magát, hogy a színészi pályát választhassa.


IV. FELVONÁS. Két év telt el a legutóbbi események óta. Szorin egészsége megromlott, a Medvegyenko tanítóval boldogtalan házasságban élő Mása már alig-alig ábrándozik reménytelen szerelméről, Konsztantyinról; Dorn doktor nem szánta rá ma- gát, hogy agglegényéletét a Polina Andrejevnával – Mása anyjával – való bizonytalan kapcsolatra cserélje. Csak Trepljovnál mutatkozik kedvező változás: igazi író lett belőle, “még pénzt is küldözgetnek a folyóiratok”. Ennek ellenére csak súlyosbodott magánya, boldogtalansága. Arkagyina is újra itthon van, hogy ápolja bátyját. Megjött Trigorin is, aki a Nyina-kaland után újra a színésznő szoknyáját őrzi. S a borzongató őszben váratlanul betoppan Nyina is. Trigorintól fogant gyermeke meghalt, színésznőként csalódások és kudarcok érték – mégis úgy érzi, nincs örök vesszőfutásra kárhoztatva. Az egykor lelőtt madárra visszautalva hajtogatja: “Én sirály vagyok…” Szenvedései közepette érett, “mámoros” színésznővé vált. Azt reméli : a szenvedések elviselésének alázata és a színi pályába vetett hit mostani otthontalan barangolása után megnyugváshoz és örömteli munkához segíti. Konsztantyinnak csak barátságot ígér -Trigorin iránt változatlan vonzalmat táplál, de már nem akarja többé látni. A holtfáradt Nyina bizakodva és büszkén hagyja magára Trepljovot. Konsztantyint írói sikerei sem vigasztalják, képtelen erőt meríteni Nyina szavaiból. Összetépi, szétdobálja kéziratait, és ezúttal már nem hibázza el az öngyilkos golyót.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.