Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Titkári ismeretek - levelezés1

2010.02.06

A tételekhez kapcsolódó dokumentumok (A dokumentumok tartalmi felépítése)

 

3. Ön vezeti a munkahelyi értekezleteken a jegyzőkönyvet. Az utóbbi időben a gazdasági vezetőjük gyakran érvel a cég működését befolyásoló makrogazdasági tényezőkkel, összefüggésekkel, a különböző mérőszámokkal. A jegyzőkönyvek hiteles készítése érdekében Önnek is tisztában kell lennie ezekkel a fogalmakkal, ismeretekkel. Mutassa be a jegyzőkönyv tartalmi, nyelvi és formai követelményeit! Utaljon az adatok, tények, összefüggések pontos – olykor szó szerinti - jegyzésének fontosságára, a jegyzőkönyv hitelességére is!

 

 

Információtartalom vázlata

 

        A makrogazdaság szereplői

        Áru-, munka- és pénzpiac

        A gazdasági körforgás

        A makrogazdasági teljesítmény mérése, mérőszámai

        Az állam szerepe, gazdaságszervező tevékenység

        A jegyzőkönyv tartalmi, nyelvi, formai jellemzői; hitelessége

 

MEGOLDÁS:

 

JEGYZŐKÖNYV

 

A jegyzőkönyv tárgyalásról, esemény megtörténtéről készült írás, amely szükség esetén bizonyító erejű okirat- ha a követelményeknek megfelelően készült el.

 

Tárgya szerint megkülönböztetünk:

·        tanácskozásról (értekezletről, tárgyalásról, parlamenti ülésről stb.),

·        eseményről (balesetről, műszaki átadásról, szakértői szemléről stb.),

·        kihallgatásról (bírósági, rendőrségi, egyéb kihallgatás).

 

Attól függően, hogy milyen részletesen kell rögzíteni az elhangzottakat megkülönböztetünk:

·        szó szerinti,

·        teljes,

·        tömörített (összefoglaló)

·        határozatok (döntések) jegyzőkönyve

 

A szó szerinti jegyzőkönyv (lefolyásjegyzőkönyv), mint ahogyan az elnevezése is jelzi minden elhangzott szót tartalmaz. Ennek felvételéhez gyorsírásra, vagy magnetofonra van szükség- esetleg mindkettőt alkalmazzák. A felvett anyagot aztán át kel tenni olvasható formába.

Tömörített (összefoglaló)jegyzőkönyv a napirendi pontokhoz szorosan kapcsolódó elhangzottakat tartalmazza, és a felszólalások leglényegesebb elemeire terjed ki.

A határozatok jegyzőkönyvében csak a megszületett döntéseket, határozatokat tartalmazza. A döntéseket megelőző hozzászólásokat, vitákat az iratban nem írják le.

 

 

A jegyzőkönyv szerkezeti egységei:

 

1.      Fejrész

2.      Főrész

3.      Zárórész

 

1.            Fejrész tartalmazza

·        a Jegyzőkönyv szót

·        a jegyzőkönyv felvételének időpontját

·        felvétel helyét

·        jelenlevők megnevezését

·        jegyzőkönyvvezető megnevezését

·        tárgy megjelölése

 

2.      A főrész tartalmazza

·              beszámoló, vitaindító

·              nevekkel megjelölt felszólalásokat, javaslatokat

·              határozatokat

·              határidőket, felelősöket

 

3.      A zárórész tartalmazza

·        a K.m.f. (Kelt, mint fent) formulát

·        aláírások

·        hitelesítés


JEGYZŐKÖNYV

X

FELVÉTEL HELYE, IDEJE

SZERVEZET NEVE, CÍME

X

JELENLEVŐK

(BEOSZTÁS, KÉPVISELT SZERVEZET+ JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ)

X

TÁRGY

X

X

A) ELŐADÁS, VITAINDÍTÓ, BESZÁMOLÓ,

VITAINDÍTÓT ELŐADÁST TARTÓ(K) NEVE

X

B) FELSZÓLALÁSOK, HOZZÁSZÓLÁSOK JAVASLATOK

FELSZÓLALÓ(K) NEVE:

X

HATÁROZATOK, HATÁRIDŐK

X

K. m. f. („KELT, MINT FENT”)

X

X

X

ALÁÍRÁSOKÞJEGYZŐKÖNYVI HITELESÍTŐK

X

X

X

ALÁÍRÁSÞJEGYZŐKÖNYVVEZETŐ

X

X

X

ALÁÍRÁSÞÜGYVÉDI ELLENJEGYZÉS


6. Munkaköri feladataiból adódóan Ön vezeti a cég házipénztárát. Irodaszerek vásárlására 100.000 Ft készpénzt ad át a beszerzőnek, amellyel 8 napon belül el kell számolnia. Mutassa be, milyen nyomtatványokat kell használnia a lebonyolítás során, és válassza ki a mellékelt nyomtatványok közül a megfelelőeket! Ismertesse a nyomtatványok kitöltésének szabályait is!

NYOMTATVÁNYMINTA!

 

Információtartalom vázlata

 

        A pénzforgalom lényege, lebonyolításának módozatai

        Házipénztárak funkciói, pénzforgalmának lebonyolítási szabályai

        Bizonylatok kitöltési szabályai

MEGOLDÁS:

 

Bevételi pénztárbizonylat:

Szigorú számadású nyomtatvány. Három példányban készül; első példányát a könyvelés kapja, a második példány (nyugta) azé, aki a bizonylaton szereplő összeget befizette, a harmadik példány a tömbben marad. Aláírója az összeg befizetője.

Kiadási pénztárbizonylat:

Szigorú számadású nyomtatvány. Két példányban készül. A házipénztárból való pénz felvételekor állítja ki a pénztáros. A bizonylatból nem kap példányt az, aki a pénzt átvette- ő a pénzt kapja meg, amit aláírása bizonyít). Az első példány a könyvelésé, a második példány a tömbben marad. aláírója a pénz átvevője.

 

A bizonylatok kötelező tartalmi elemei:

·        a bizonylat címe

·        a bizonylat sorszáma

·        a kiállító megnevezése

·        az átvett/kifizetett összeg (számmal, betűvel, pénznemmel)

·        jogcím

·        pénztáros aláírása

·        keltezés

 


7. Ön egy irodai berendezéseket gyártó és forgalmazó cégnél dolgozik. Legújabb terméküket – a számítógépes munkakörülményeket javító, az ergonómiai előírásoknak is megfelelő lábtámaszokat - széles körű reklámkampány során szeretnék megismertetni. Ön azt a feladatot kapja, hogy készítse el a hirdetés szövegét és keressen hirdetési lehetőséget. Fogalmazza meg a lábtámaszt reklámozó hirdetés szövegét – ügyeljen a dokumentum tartalmára, valamint figyelemfelhívó funkciójára is! Mondjon néhány példát, hol tudná a cég legújabb termékét bemutatni, megismertetni a felhasználókkal!

 

 

Információtartalom vázlata

        Marketing fogalma, szerepe, eszközei

        Az árképzés alapelvei, módozatai

        Piackutatás

        Reklám, reklámtervezés

        A hirdetés mint a reklám eszköze

MEGOLÁS

 

A marketing fogalma:

A marketing a vállalkozás egészét átfogó, piac-centrikus szemléletmód amely a piac megismerésére, a piachoz való alkalmazkodásra, és a piac befolyásolására irányul az eredményes vállalati működés érdekében. A marketing módszerek és eszközök együttesét és azok alkalmazását is jelenti. (piackutatás, szegmentálás, árpolitika, értékesítési csatornák, kommunikációs módszerek alkalmazása).

A piac:

A piac fő elemei a kereslet, a kínálat és az ár.

A piac szereplői az eladók, vevők és az állam. Az állam a gazdasági –társadalmi környezet, a pénzügyi szabályok, törvények, jogszabályok alakítása révén válik a piac fontos szereplőjévé.

 

Piackutatás:

A piackutatás az elvégezendő feladatok alapján lehet:

-        Gazdasági kutatás (árvizsgálat, beszerzési kutatás, munkaerőpiac vizsgálata)

-        Vállalati kötelezettségek feltárása (fogyasztói jogok, reklámozási korlátok)

-        Termékkutatás (igényfelmérés, új termék fogadtatása, versenytermékek elemzése)

-        Értékesítés és piac (piaci részesedés, piaci jellemzők, vásárlásösztönzés)

-        Reklámkutatások (reklámozási lehetőségek, reklámszolgáltatók)

 

Az árpolitika:

Az ár a termék pénzben kifejezett ellenértéke, az a pénzmennyiség, amelyért az adott minőségű áru eladható vagy megvehető. Az ár minimumát a termék, szolgáltatás előállításának költségei határozzák meg:ennél alacsonyabb az ár tartósan nem lehet, legfeljebb speciális és rövid távú marketing célok idejére. Az ár maximuma pedig az az érték, amelyet a piac még elvisel.

Árképzési elvek:

-        Költségorientált árképzés (haszonkulcs elve)

-        Keresletorientált árképzés (az elismert érték elve)

-        Konkurenciaorientált árképzés (versenytársakhoz igazodó)

 

Az új termék kifejlesztése költséges és kockázatos folyamat. Ezért kell a termékfejlesztést alapos piaci vizsgálatokkal megalapozni.

 

A reklám: nyilvános tájékoztatás, a fogyasztóval az áru tulajdonságait, használatának módját vagy szolgáltatás jellegét ismertetik, továbbá valamely gazdasági vagy más szervezet, intézmény nevét, tevékenységét céljait, közvetlenül vagy közvetve népszerűsítik.

 

Hirdetés:

A sajtó a legrégebbi tömegkommunikációs eszköz, amely – bár manapság már komoly konkurenciát jelent számára a rádió, televízió, az internet- továbbra is fontos hírforrás. A sajtó előnye, hogy a nyomtatott információ pontosabb tájékoztatást ad, mint a tévében –rádióban elhangzó, hiszen újraolvasható, megőrizhető, bármikor elővehető.

(napilapok, hetilapok, folyóiratok, szaklapok, ingyenes sajtótermékek, katalógusok, márka-magazinok, szórólap, prospektus)

A hirdetés felépítése:

Cím

Szövetest

Képek, fotók, grafikák

Színek használata

 

 


13. Vállalkozásuk új terméket vezet be a piacon. Ebből az alkalomból fogadást szerveznek legfontosabb üzleti partnereik számára. Azt a feladatot kapja, hogy készítse elő az összejövetelt. Mondja el, hogyan készítené elő a fogadást egy kb. 20 fős fogadás esetén! Térjen ki a meghívott vendégek kiválasztását lehetővé tevő ügyfél-adatbázis használatának lehetőségére is!

 

 

Információtartalom vázlata

 

        Az etikett és protokoll szükségessége

        Köszönés, bemutatkozás, megszólítás, névjegyhasználat

        A meghívás, a meghívó tartalma, nyelvi, formai követelményei

        Az ügyfél-adatbázis adatainak felhasználása

MEGOLDÁS

 

Minden kapcsolatteremtésnek, kapcsolattartásnak vannak szabályai, amelyeket egy közösség azért alakít ki illetve vesz át elődeitől, hogy óvja magát azokban a mindennapi helyzetekben ,amelyek törvényekkel nem szabályozottak. A törvényben meghatározott magatartási követelményeket az államhatalom fogalmazza meg, és be nem tartását bünteti.

Az etikett: a társas érintkezés kialakult és társadalom által elfogadott formáinak összessége; protokoll: a hivatalos érintkezésben alkalmazott formaságok összességét értjük.

 

A vállalatok, intézmények alkalmi rendezvényei sokfélék, de leggyakoribbak a fogadások, sajtótájékoztatók, sajtókonferenciák, évfordulók megünneplése, a konferenciák, és ide soroljuk a tárgyalásokat is. Ezeken a rendezvényeken a vendéglátás lehet álló és ültetéses vendéglátás.

Az álló vendéglátás egyik formája a fogadás (recepció), melyet rendezhetnek délelőtt is, délután is és az esti órákban is. (Sajtófogadásokat általában délelőtt tartanak.). A fogadások időtartama általában másfél-két óra.

A fogadások megszervezése, lebonyolítása komoly feladat.

Az ilyen jellegű feladatokat nagyobb vállalatoknál, intézményeknél külön részleg látja el. Kisebb cégeknél egyetlen személy végzi az ilyen irányú feladatokat, de az is gyakorlat, hogy egy-egy alkalmi rendezvény megrendezésével rendezvényszervezésre szakosodott céget bíznak meg.

 

A fogadások lebonyolítása:

A fogadásra történő meghívó nem kötelez részvételre, amennyiben azonban a meghívó lemondás esetén választ kér, távolmaradás esetén illik kimentenie magát.

A fogadás napközben félünnepélyes, este ünnepélyes alkalomnak számít, ennek megfelelően kell öltözni.

A meghívottakat a terem bejáratánál az ún. fogadási vonal várja. (ennek tagjai a fogdást tartó cég két-három vezető beosztású munkatársa) Az üdvözlés rövid kézfogás. Az érkezőket üdvözlik a fogadási vonal tagjai, s a terembe belépőket a pincérek itallal kínálják.

Az ételek általában hidegtálak, saláták, desszertek, olyan ennivaló, melyet állva el lehet fogyasztani. Az ennivalót a terem közepén vagy a falnál felállított asztalon készítik elő, s a házigazda ad jelt az étkezés megkezdésére. A tányérok, evőeszközök általában egy külön asztalon vannak, s mindenki ahhoz vesz evőeszközt, amit fogyasztani szeretne.

A fogadás jó alkalom arra, hogy a meghívottak megkeressék az ismerőseiket, megismerkedjenek másokkal, és megragadva a találkozás kínálta lehetőséget, esetleg rövid megbeszélésre is sort keríthetnek. A fogadáson való tartózkodás ideje viszonylag szabadon dönthető el, de egy óránál rövidebb részvétel nem számít teljes értékűnek.

 

MEGHÍVÓ (ÉRTESÍTÉS)

 

Hivatalos összejövetelekről, értekezletekről, ünnepségekről, vagy egyéb alkalmakról a hivatalos szervezetek értesítik mindazokat, akiknek a megjelenését óhajtják. Ez az értesítés a meghívó. A meghívó belépőként is szolgálhat.

A meghívó két részből áll:

Az első rész tartalmazza:

·        az esemény tárgyát

·        az eseményt rendező szervezetet

·        az esemény időpontját

·        az esemény helyét (egyéb információk; megközelítés, parkolás)

·        a napirendi pontokat (ha van ilyen)

 

A második rész tartalmazza:

·        a címzettet meghívjuk az alkalomra,

·        kifejezhetjük óhajunkat, hogy a meghívott részt vegyen a rendezvényen,

·        öltözetre vonatkozó kívánalmakat (black tie- fekete csokornyakkendő, szmoking, kosztüm vagy kisestélyi; white tie- fehér csokornyakkendő, frakk, nagyestélyi)

 

A meghívót időben, legalább 2-3 héttel a tervezett időpont előtt küldik ki a címzettnek.

 

 

 

A meghívó formája, kialakítása:

A meghívó elkészítésekor gondot kell fordítani arra, hogy minden szükséges adat szerepeljen benne, áttekinthető és egyértelmű legyen. Jó néhány olyan meghívóval is lehet találkozni, amelyik túlságosan harsány, cifra. Néha indokolatlanul nagyméretű betűkkel közli azt, amiről tájékoztatni akar. A hivatalos meghívók gyakran készülnek számítógépen, egyszerűbb kivitelezéssel, ezek is alkalmasak a tartalmuk udvarias közlésére. Természetesen nyomdai úton is készíttethetünk meghívót. Lehet egylapos, ez esetben a szöveg az 1. oldalon van. Kétlapos; 1. oldalon embléma, logó, meghívó elnevezés; ill. üres, a 2. oldalon van a szöveg.

Anyaga: jó minőségű matt, vagy fényes kartonpapír.

 

 

 

Az üzleti kapcsolatokban fontos a bemutatás, bemutatkozás. Ezt a találkozás első pillanatában illik megtenni. Kétoldalú tárgyalásokon a delegációvezető (először a fogadó) a kölcsönös üdvözlés után bemutatja a delegáció tagjait, rang és név szerint.

A kérdés kit mutatnak be kinek?

·        férfit a nőnek

·        fiatalabbat az idősebbnek,

·        alacsonyabb rangút a magasabb rangúnak,

·        a társaságba később érkezőt a jelenlévőknek.

 

Az hivatalos kapcsolatokban a keresztnéven való bemutatást, bemutatkozást kerülni kell, mert kevés információt ad, valamint bizalmasságot jelent. A bemutatkozás jól érthetően, a teljes névvel, beosztással, és a munkahely megnevezésével történik. A bemutatkozásnál gyakori hiba, hogy a találkozó partnerek egyszerre mondják, vagy inkább csak elhadarják a nevüket, és ebből a későbbiekben származik kellemetlenség, amikor udvariasan kellene megszólítani a tárgyalópartnert.

A leggyakoribb társadalmi kapcsolatteremtő forma a köszönés, ez minden ismerkedésnek és találkozásnak a bevezetője. Az intelligencia egyik fokmérője lehet a köszönési szabályok betartása, éppen ezért fontos nagyobb figyelmet szentelnünk neki. A szóbeli köszönés alapvetően a napszakhoz igazodik. („Jó napok kívánok!; „Kezét csókolom!”; „Viszontlátásra!”)

Az üdvözlés egyik legrégibb formája a barátságos közeledési szándék kifejezésére a kézfogás.

Arra kell ügyelni, hogy aki előre köszön, annak meg kell várnia, amíg a másik kezet nyújt. Általános esetben a kézfogást a nőnek, illetve az idősebbnek kell kezdeményezniük. A kézfogásról tudni kell, hogy nem kötelező, de a kéznyújtás el nem fogadása sértő!

A kézfogás legyen határozott, de ne túl erős, se túl gyenge!

 

A bemutatkozás eszközeként névjegyet használunk, ez segít abban, hogy a nevet pontosan ejtsék, és később is emlékezzenek ránk. Ha névjegykártyát kapunk, illik és hasznos figyelmesen áttanulmányozni, nem udvariatlanság esetleg visszakérdezni a kártyán található anyagokra.

 

A névjegykártya típusai:

·        hivatalos névjegy

tartalmazza:

cégnév, cím, telefon, fax, e-mail, web, logo

tulajdonos neve, titulusa

·        magán névjegy

tartalmazza:

tulajdonos neve, foglalkozása, lakcíme, telefonszáma, e-mail cím

·        vegyes névjegy

tartalmazza:

hivatalos névjegy tartalmán kívül tartalmazza a lakcímet, a magán telefonszámot is.

 

A névjegykártya használata

A magánéletünkben is és a hivatalos érintkezésben is szükségünk lehet a kapcsolatteremtés egyik eszközére, a névjegykártyára. Ma már sok vállalat, intézmény készíttet munkavállalóinak névjegykártyát, és ezeken általában a szervezet emblémája, logója is rajta van az egyéb adatokon kívül. Kerülni kell a hivalkodást. A kártya szerepe az, hogy a tulajdonosáról néhány fontos információt közöljön. A hivatalos névjegykártyán szerepel a cég megnevezése, a kártya tulajdonosának neve, beosztása, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe. Gyakran ugyanezek az adatok a kártya másik oldalán idegen nyelven (többnyire angolul) is szerepelnek. (Az idegen nyelvű változatban előbb a keresztnevet és utána a családnevet kell írni.) Nincs szabály arra vonatkozóan, hogy milyen méretűnek kell lennie a névjegykártyának, de többnyire 100×50 mm-es Alakját tekintve pedig használatos mind két nem névjegye esetében a fekvő, illetve az álló, téglalap alakú kártya is. Névjegyet különböző helyzetekben használhatunk. Átadhatjuk személyesen vagy elküldhetjük. Személyes átadása a bemutatkozás kezdete, és ezért (is) az átvett névjegyet figyelmesen végig kell olvasnia annak, aki kapta. Anélkül eltenni a kapott kártyát, hogy elolvastuk volna, udvariatlanság, illetve az etikett ezzel kapcsolatos szabályának nem ismeretéről árulkodik a mozdulat. Ha a vezetőt kereső személy úgy jelentkezik a titkárnőnél, hogy bemutatkozik, és átadja a névjegykártyáját, az jó megoldás, mert így nem érthető félre a név, és pontosan tudja bejelenteni a titkárnő, hogy ki keresi a vezetőt. A magánéletünkben jó néhány alkalomkor lehet szükségünk névjegy használatára (pl. virágküldéskor, egyéb ajándék mellé tehetjük néhány üdvözlő szóval, vagy elküldhetjük postán valamilyen alkalomból). Leggyakoribb szokás új ismeretség esetén névjegyet cserélni. Tehát sokféle helyzetben lehet szükségünk a névjegy használatára, és elhatározásunk szerinti szöveget írhatunk rá, amikor elküldjük, ajándék mellé tesszük stb.

 

 


14. Főnökéhez külföldi partnercégük vezetője érkezik. Az Ön feladata egy ajándék kiválasztása, amely a közös munkára és országunkra emlékezteti a vendéget. Soroljon fel néhány ajándékötletet, amit a partnercég vezetőjének szánna!

 

 

Információtartalom vázlata

 

        Az etikett és protokoll szükségessége

        Ajándékozás fajtái, szabályai, problematikus esetei a hivatali életben

        Az ajándék átadása

        Ajándékozási alkalmak a hivatali munkában

        Ügyféltípusok megnevezése, jellemzése az ajándékozás szempontjából

MEGOLDÁS

 

Ajándékot adni is, kapni is jó dolog! Az igazi ajándék – magánéletben és a hivatali életben is egyaránt gondos kiválasztás eredménye, és személyes jellegű. Személyes, egyrészt, mert személyhez szóló, és személyes másrészt azért, mert az ajándékozóra is jellemző. A reklámtárgyak és cégajándékok esetében azt jelenti, hogy a kiválasztott holmi magán viseli és egyben meg is valósítja a cég arculatát, kommunikációs stratégiáját, reklámkoncepcióját.

Egy-egy reklámtárgy kiválasztását, mennyiségét, minőségét, átadásának módját, időpontját, és körülményeit tudatos, módszeres, és körültekintő elemző- tervező munkával kell kialakítani.

A reklámtárgyaknak- az általuk betöltött kommunikációs feladattól függően – különböző típusait különböztetjük meg:

 

·        szóróajándékok- viszonylag kisebb értékű, emblémázott, nagy mennyiségben készülő, tömeges terjesztésre szánt tárgyak, amelyek többnyire használati értékkel is rendelkeznek (pl. reklámtáskák, ceruzák, tollak, kulcstartók, stb.) A szóróanyagok általában valamely eseményhez (kiállítás, vásár, boltnyitás….) kötődnek.

·        reklámajándék- közepes értékű, emblémázott, viszonylag jelentős mennyiségben készülő, de már nem tömeges – hanem célzottabb – terjesztésre kerülő holmik. Többnyire ezek is használati tárgyak (irodaszerek, naptárak, határidőnaplók). Terjesztésük kapcsolódhat valamilyen eseményhez- kiállítás, sajtótájékoztató…stb.

·        reprezentációs ajándék – a három kategória közül a legjelentősebb értékű, s ennek megfelelően a legkisebb példányszámú ajándék. Gyakori, hogy nem is reklámtárgyat, hanem a megajándékozott személyéhez, szokásaihoz, igényeihez kötődő, egyedi ajándékot adnak.

A saját, egyedi reklámtárgyak terveztetése és legyártatása jobbára igen költséges feladat. Ezért csak kevés cég engedheti meg magának. A legnagyobb problémát az okozza, hogy az egyedi reklámtárgy gyártására csak olyan nagy széria mellett találni kivitelezőt, amelyre legtöbb cégnek nincs szüksége. Az alacsonyabb példányszám viszont irreális darabárat eredményez.

A reklámtárgy kiválasztásakor érdemes az alábbiakat átgondolni:

·        tartósan emlékeztet-e az ajándékozó cégre,

·        kielégíti-e a megajándékozandó személy(ek) igényeit,

·        különbözik-e a versenytársak reklámajándékaitól,

·        nem túl hivalkodó- e az ajándék,

·        megfelelő-e a minősége és külleme,

·        van-e megfelelő időpont az átadásra,

·        található-e összefüggés az ajándék és az ajándékozó cég között?

 

 

 

Mikor ajándékozzunk?

A vállalatok zöme kihasználja az évközi ajándékozási alkalmakat: húsvét, jubileumok, rendezvények, ne vesszünk bele az év végi ajándék áradatba, használjuk ki azokat a lehetőségeket, amikor csak mi adunk valamilyen apróbb-nagyobb figyelmességet partnereinknek.

 

Az ajándékozás 10 parancsolata:

 

  1. Az ajándékok szembetűnően különbözzenek a szóróanyagoktól!
  2. Az ajándéktárgy lehetőség szerint álljon szoros összefüggésben a megajándékozott személyével, szokásaival!
  3. A reklámajándékon szerepeljen az ajándékozó vállalat cégjelzése, emblémája!
  4. Az ajándékozást kísérje üzleti és marketing célokat szolgáló levél!
  5. Az ajándékot, ha egy mód van rá, személyesen adjuk át!
  6. Az ajándék legyen nagyvonalú, de ne legyen hivalkodó!
  7. Törekedjünk a megajándékozó személyek megfelelő kiválasztására!
  8. Keressünk az ajándékozásra alkalmas időpontot!
  9. Az ajándéktárgy legyen alkalmas a hosszabb időszakon át történő gyakori használatra!
  10. Az ajándék értéke ne legyen olyan nagy értékű, hogy zavarba hozza a megajándékozott személyt!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

kikygabo@freemail.hu

(Margó, 2014.04.23 12:28)

jegyzőkönyvvezetőként kérdezem, a szó szerint jkv. esetében milyen igeidőt kell használni? I. szám 3. személy, vagy I. szám l. személy?
Pld: xy elmondja, vagy elmondom....